Hogyan kerül összefüggésbe a mellrák az izzadságátlókkal?

Kezdjük az alapoknál:

Mi az izzadás?

Az izzadás természetes és szükséges élettani jelenség.  Az izzadás a testhőmérséklet szabályozásának természetes eszköze, elsősorban a túlmelegedéstől óvja meg a testet.  A fokozott verejtékezés azonban lehet egyes betegségek tünete is, vagy társulhat bizonyos állapotokhoz is, így például a stresszhez, vagy a túlsúlyhoz.

A probléma ott kezdődik és válik kellemetlenné, amikor szaga van. Alapból az izzadságnak nincsen szaga. Akkor válik szagossá, ha a bőrön lévő mikroorganizmusok az elhalt hámsejtekkel és porral keverednek, majd elbomlanak az izzadság hatására.

 

Mi a különbség a dezodorok és az izzadásgátlók között?

Bár a hétköznapi életben ez a két fogalom gyakran összemosódik, az izzadásgátló és a dezodor nem ugyanaz. A dezodorok magát az izzadást nem akadályozzák, csak a vele járó szagokat fedik el, esetleg semlegesítik a szagok kialakulását. Ezzel szemben az izzadásgáltók – ahogy a nevük is mutatja - gátolják az izzadást, amit legtöbb esetben a pórusok összehúzásával vagy eltömítésével érnek el. Ezt általában a különféle alumíniumsók pórusösszehúzó hatásának segítségével teszik meg. Ezek megítélése azonban – kutatások alapján- az utóbbi időben egyre erősebben megkérdőjeleződik.

 

Hogyan kerül összefüggésbe a mellrák az izzadságátlókkal?

Többször írtunk már róla, hogy a bőrünkre kent dolgok igenis felszívódnak. Ez alól a hónaljunk sem mentesül. Amit rákenünk, az előbb-utóbb beszívódik, azaz előbb-utóbb bekerül a szövetekbe. Másrészt az átlag dezodorok pórus-összehúzó hatásúak, azaz megakadályozzák, hogy a nyirokrendszer elvégezze a munkáját, és méreganyagokat ürítsen ki.

Azt tudjuk, hogy a mellszövet felső-külső negyedében - ami a legközelebb van a hónaljhoz - gyakoribb a mellrák kialakulása, mint a mell többi részében. Talán nem véletlenül. Több kutatás kiemeli, hogy talán lehet összefüggés a mellrák és a nők dezodorhasználata között, hiszen a dezodor tartalma a mellhez közel szívódik fel, illetve a méreganyagok sem tudnak távozni a szervezetünkből ezeken a területeken.

 

Melyek azok az összetevők, melyeket érdemes elkerülnöd a deodban?

Ha tudatosan ki akarod iktatni a káros összetevőket a szépségápolási rutinodból ezt a cikket olvasd el.

Most csak azokat szedtük össze, melyek ha előfordulnak a deodban, érdemes inkább lecserélned: Aluminum Hydroxide, Butylated Hydroxytoluene (BHT), Butylparaben, Ethylparaben, Propylparaben, Triclosan, Talcum, PEG.

BHT: Arra érzékeny embereknél allergiás reakciót válthat ki. Egy erős mesterséges antioxidáns. Nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán , Románia, Svédország, Ausztrália)

Talkum: bőrápoló szerekben és hintőporokban előforduló anyag. Lemosható pakolásokban engedélyezett a használata, de ha tartósan érintkezel vele, beszippantod a finom port, rákot okozhat. A spray dezodorok esetében is. Egyes kutatások szerint a hüvely körül alkalmazott talkumos hintőpor nagyban növeli a petefészekrák kialakulásának kockázatát.

Parabének: Utánozzák a női hormon ösztrogén hatását, és az ösztrogén képes az emberi emlőtumorok növekedését előidézni. Sok-sok kutatást kell elvégezni ahhoz, hogy meglegyen a parabének és a rákos sejtek egyértelmű kapcsolata. Viszont addig is jobb az óvatosság, és érdemes elkerülni a parabén tartalmú deokat.  Ezt erősíti meg a brit kutatónő, dr. D. Darbre is. 2012-es cikkében írja, hogy bár egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy a parabének mellrákot okoznak, azért  aggodalomra adhat okot, hogy a parabéneket több női  rákos mellszövet-mintában is kimutatták.

Alumíniumsók (alumínium hydroxide): Az alumínium lényegében megakadályozza az izzadást, mivel összehúzza a pórusokat és eltömíti azokat. Így a méreganyagok nem tudnak kijutni a szervezetedből, hanem felhalmozódhatnak a szövetekben.

Triklozán: kutatások szerint megzavarja a hormonrendszerünket és akár az immunrendszerünket is. Az EU - bár tisztában van a triclosan veszélyeivel - egyenlőre nem tiltotta be, így a dezodorok esetében 0,3% -os koncentrációban engedélyezi - hasonlóképp fogkrémekben, szappanokban, szájvizekben – azaz ha használsz ilyen termékeket elég sok triklozánnal találkozhatsz. Az USA-ban már betiltották.

 

Hogyan válassz dezodort?

A natúr kozmetikumok reneszánszukat élik, így számos alternatíva közül választhatsz, ami a természetes dezodorálást illeti! Mire figyelj?

Léteznek szódabikarbóna alapú verziók. A szódabikarbóna alapból egy jó szagsemlegesítő összetevő, de vigyázat, erős lúgos kémhatású anyag, így irritálhatja is a bőrt, ha érzékeny vagy rá. Ráadásul nem ad egész napos megbízható védelmet.

Illóolajok: ha érzékeny vagy az illóolajokra érdemes kerülnöd a teafaolajos megoldásokat. Bár nagyon jó gombaölő, de az érzékeny bőr nem tolerálja.

Sok olyan natúr deo van, amit tégelybe tesznek és kézzel kenhetőek.  Ezeket higiéniai okokból nem javasoljuk. Ha kézzel nyúlsz bele a tégelybe, akkor sok-sok kórokozót vihetsz önkéntelenül bele a tégelybe, majd onnan a bőrödre. Válassz higiénikus stiftes vagy golyós megoldást.

A golyós deonk erősebb, így ha izzadós vagy,  akkor mindenképp ezt válaszd

 

Hogyan használd?

Bármilyen deot is választasz, ezt a pár szabályt mindenképp tartsd be:

Csak száraz, megtisztított bőrre vidd fel a deot. 

Borotválkozás, epilálás után kb. 6-8 óráig ne használj olyan deot, amiben illatanyag van, még akkor sem, ha az natúr. Az illatanyagok könnyen irritálhatják a megtépázott bőrt. És ne használj talkum tartalmú hintőport sem! 

Jó hír! A golyós deonkat akár epilálás után is használhatod közvetelnül, nem pirosítja ki a bőrt. Érzékeny bőrűek is nyugodtan használhatják.

 

 

blog comments powered by Disqus