A weboldalon cookie-kat(sütiket) használunk, amelyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Az Uniós Adatvédelmi Törvény értelmében, ha a Rendben gombra kattintasz, jóváhagyod a cookie-kat. További információkat az Adatkezelési Tájékoztatóban találsz.

Termékek Menü

Hányas faktorú napvédőt használjak? A fizikai vagy a kémiai fényvédő a jobb?

Hányas faktorú napvédőt használjak? A fizikai vagy a kémiai fényvédő a jobb?

Tudod, hogy a 15 SPF fényvédő krémed hány óráig hat?  Melyik a jobb fényvédő, a fizikai vagy a kémiai? Összeszedtük, mi alapján érdemes fényvédő krémet keresned.

A napfényre szükségünk van. A tudatos napozás nemcsak az immunrendszerünknek, de a lelkünknek is jót tesz. De ha túlzásba visszük a napozást és leég a bőrünk, garantáltan gyorsabban öregszik a bőr, ráncosabb, szárazabb lesz, ráadásul visszafordíthatatlan károkat okozhatunk saját magunknak. 

Beszéljünk a faktorszámról

A napvédő krém védi a bőrt az UVA és UVB sugárzás ellen. Minden napvédő krémnek van egy Sun Protection Factor (SPF) száma, 4-50 között. Mit jelent az SPF (Sun Protection Factor)? Arról informál, hogy a fényvédő mennyi ideig marad hatékony a bőrön:  megmutatja, hogy hányszorosára nő bőrünk UVB elleni védekezőképessége.  Nézzünk egy gyakorlati példát:  pl. 10 perc alatt bőrpír jelentkezne bőrünkön, akkor egy 15 SPF napkrémmel 10x15=150 percig (2,5 óra), egy 4 SPF napkrémmel, 10x4= 40 percig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül.*

*forrás: American Association of Dermatology (AAD)

Az ADD azt javasolja, hogy napi általános használatra a "széles spektrumú" fényvédők közül a 15-30 SPF-et használjuk  kétóránként, ha tartósan napra megyünk.

Ha közben megmártózunk a tengerben, vagy jobban izzadunk, akkor a napkrémünk elveszíti a fényvédő hatását, ezért újra kell kennünk magunkat, akár rövidebb időintervallumon belül is.

 

Ha nő a faktorszám, akkor jobban védve van a  bőrünk?

Logikus lenne, hogy a magasabb SPF értékkel bíró termékekkel hosszabb időre kinn maradhatnánk a napon, de sajnos ez nem igaz. A táblázatban látjátok, hogy a  15 SPF védelme 93%, míg a 30 faktoros csak pár %-kal több. Így a magasabb faktorszám nem azt jelenti, hogy  dupla annyi időt tölthetünk  a napon**

**Forrás:  Skin Cancer Fundation, skincancer.org

 

Fontos a mennyiség?

Igen, 2mg/cm2 mennyiséget, azaz egy átlagos testre 20 ml-nyi napkrémet kellene felvinnünk. Ez a mennyiség garantálja bőrünk egészséges védelmét. (Egy átlag 200 ml-es naptejnek 10 alkalom után üresnek kellene lennie. A legtöbben egy flakont el sem használnak egy szezon alatt!)

 

Tartsuk szem előtt, hogy az SPF csak a fele a történetnek. Az SPF csak az UVB sugarak elleni védelem mérőeszköze, de az  UVA sugarakra nem vonatkozik. Ez utóbbi okoz hosszú távú károsodást a bőrben, és járul hozzá a bőrrák kialakuláshoz is. Az UVA sugarak az irha-bőralja rétegbe hatolva roncsolják a kollagén és elasztikus rostokat, mély ráncokat illetve szabad gyököket képeznek, idő előtt öregítik, megvastagítják a bőrt. 

Fontos, tehát tudni, hogy milyen összetevőkből áll a készítmény.  Ha szerepel a cink-oxid, vagy titán-dioxid, akkor véd az UVA sugarak ellen is, így elmondható hogy széles spektrumú a krémed.  

Mindenképp törekedj arra, hogy széles spektrumú fényvédő UVA és UVB védelmet biztosító készítményt használj, a SPF értéke legalább 15-30 faktoros legyen.


Fizikai vs kémia fényvédők, melyiket célszerű magaddal vinni a strandra?

Sok érv és ellenérv jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy a fizikai vagy a kémiai fényvédők nyújtanak nagyobb védelmet nyáron.

A kémiai fényvédők elnyelik az UV sugarakat és sejt szinten védenek a leégéstől, míg a fizikai UV-filterek visszatükrözik azt.

Laikusként a két verziót úgy tudod a legjobban megkülönböztetni, hogy a kémiai fényvédők jól beszívódnak a bőrbe, ellentétben a fizikai krémekkel, amelyek szemmel láthatóan vékony fehér réteget képeznek a bőrön.

 

A kémiai fényszűrők összetevői:

Ma a legtöbb fényvédő termék tele van olyan kémiai fényszűrő anyagokkal, melyek potenciálisan veszélyes összetevők a bőrre nézve. A leggyakoribb kémiai összetevők a nem ásványi fényvédőkben: octinoxate, oxybenzone (egyfajta benzofenon). Azonban sok kémiai fényvédő anyag önmagában kevesebb, mint kielégítő UV-védelmet nyújt, ezért ezeket kombinálni kell más kémiai fényvédő vegyületekkel. Kutatások kimutatták, hogy több kémiai fényvédő anyag nem véd a rendkívül veszélyes UVA sugarak ellen. Ez azt jelenti, hogy használatakor ugyan nem ég meg a bőr, de nem gátolja a rákos sejtek kialakulását, azaz a melanoma képződést. Új kutatások összefüggést találtak a hormonális változások, rákos megbetegedések és az octinoxate-t tartalmazó termékek között.

Fizikai fényszűrők:

A fizikai blokkolók az UVA és UVB sugarak elleni védelemben hatékonyabbnak bizonyultak. A titán-dioxid és cink-oxid a két leggyakrabban használt fényszűrő anyag a fizikai fényvédőkben. Ezek a természetben is előforduló összetevők a teljes UV-spektrumtól védenek. 

blog comments powered by Disqus